runtime/tutor/tutor.hu.cp1250

===============================================================================
== Ü d v ö z ö l j ü k   a   V I M - o k t a t ó b a n  -    1.5-ös  verzió  ==
===============================================================================

     A Vim egy nagyon hatékony szerkesztõ, amelynek rengeteg utasítása
     van, túl sok, hogy egy ilyen oktatóban (tutorban), mint az itteni
     mindet elmagyarázzuk. Ez az oktató arra törekszik, hogy annyit
     elmagyarázzon, amennyi elég, hogy könnyedén használjuk a Vim-et, az
     általános célú szövegszerkesztõt.

     A feladatok megoldásához 25-30 perc szükséges attól függõen,
     mennyit töltünk a kísérletezéssel.

     A leckében szereplõ utasítások módosítani fogják a szöveget.
     Készítsen másolatot errõl a fájlról, ha gyakorolni akar.
     (Ha "vimtutor"-ral indította, akkor ez már egy másolat.)

     Fontos megérteni, hogy ez az oktató cselekedve taníttat.
     Ez azt jelenti, hogy Önnek ajánlott végrehajtania az utasításokat,
     hogy megfelelõen megtanulja azokat. Ha csak olvassa, elfelejti!

     Most bizonyosodjon, meg, hogy a Caps-Lock gombja NINCS lenyomva, és
     Nyomja meg megfelelõ számúszor a   j   gombot, hogy az 1.1-es
     lecke teljesen a képernyõn legyen!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
			1.1.  lecke:  A KURZOR MOZGATÁSA


   ** A kurzor mozgatásához nyomja meg a h,j,k,l gombokat az alábbi szerint. **
	     ^
	     k		    Tipp:  A h billentyû van balra, és balra mozgat
       < h	 l >		   A l billentyû van jobbra, és jobbra mozgat
	     j			   A j billentyû olyan, mint egy lefele nyíl
	     v
  1. Mozgassa a kurzort körbe az ablakban, amíg hozzá nem szokik!

  2. Tartsa lenyomva a lefelét (j), akkor ismétlõdik!
---> Most tudja, hogyan mehet a következõ leckére.

  3. A lefelé gomb használatával menjen a 1.2. leckére!

Megj: Ha nem biztos benne, mit nyomott meg, nyomja meg az <ESC>-et, hogy
      normál módba kerüljön, és ismételje meg a parancsot!

Megj: A kurzor gomboknak is mûködniük kell, de a hjkl használatával
      sokkal gyorsabban tud, mozogni, ha hozzászokik.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		     1.2.  lecke: BE ÉS KILÉPÉS A VIMBÕL


  !! MEGJ: Mielõtt végrehajtja az alábbi lépéseket, olvassa végig a leckét !!

  1. Nyomja meg az  <ESC> gombot (hogy biztosan normál módban legyen).

  2. Írja:			:q! <ENTER>.

---> Ezzel kilép a szerkesztõbõl a változások MENTÉSE NÉLKÜL.
     Ha menteni szeretné a változásokat és kilépni, írja:
				:wq  <ENTER>

  3. Amikor a shell promptot látja, írja be a parancsot, amely ebbe az
     oktatóba hozza:
     Ez valószínûleg:	vimtutor <ENTER>
     Normális esetben ezt írná:	vim tutor.hu <ENTER>

---> 'vim' jelenti a vimbe belépést, 'tutor.hu' a fájl, amit szerkeszteni kíván.

  4. Ha megjegyezte a lépéseket és biztos magában, hajtsa végre a lépéseket
     1-tõl 3-ig, hogy kilépjen és visszatérjen a szerkesztõbe. Azután
     menjen az 1.3.  leckére.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		     1.3.  lecke: SZÖVEG SZERKESZTÉSE - TÖRLÉS


** Normál módban nyomjon  x-et, hogy a kurzor alatti karaktert törölje. **

  1. Mozgassa a kurzort a ---> kezdetû sorra!

  2. A hibák kijavításához mozgassa a kurzort amíg a törlendõ karakter
     fölé nem ér.

  3. Nyomja meg az  x  gombot, hogy törölje a nem kívánt karaktert.

  4. Ismételje a 2, 3, 4-es lépéseket, hogy kijavítsa a mondatot.

---> ÕÕszi éjjjell izziik aa galaggonya rruuhája.

  5. Ha a sor helyes, ugorjon a 1.4. leckére.

MEGJ: A tanulás során ne memorizálni próbáljon, hanem használat során tanuljon.


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		     1.4.  lecke: SZÖVEG SZERKESZTÉSE - BESZÚRÁS


	 ** Normál módban  i  megnyomásával lehet beilleszteni. **

  1. Az alábbi elsõ ---> kezdetû sorra menjen.

  2. Ahhoz, hogy az elsõt azonossá tegye a másodikkal, mozgassa a kurzort
     az elsõ karakterre, amely UTÁN szöveget kell beszúrni.

  3. Nyomjon  i-t és írja be a megfelelõ szöveget.

  4. Amikor mindent beírt, nyomjon <ESC>-et, hogy Normál módba visszatérjen.
     Ismételje a 2 és 4 közötti lépéseket, hogy kijavítsa a mondatot.

---> Az átható soól hizik pár ész.
---> Az itt látható sorból hiányzik pár rész.

  5. Ha már begyakorolta a beszúrást, menjen az alábbi összefoglalóra.



~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
			       1. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA


  1. A kurzort vagy a nyilakkal vagy a hjkl gombokkal mozgathatja.
	 h (balra)	j (le)       k (fel)	    l (jobbra)

  2. A Vimbe (a $ prompttól) így léphet be:  vim FILENAME <ENTER>

  3. A Vimbõl így léphet ki:  <ESC>   :q!  <ENTER>  a változtatások eldobásával.
	     vagy így:	      <ESC>   :wq  <ENTER>  a változások mentésével.

  4. A kurzor alatti karakter törlése normál módban:  x

  5. Szöveg beszúrása a kurzor után normál módban:
	 i     gépelje be a szöveget	<ESC>

MEGJ: Az <ESC> megnyomása normál módba viszi, vagy megszakít egy nem befejezett
      részben befejezett parancsot.

Most folytassuk a 2. leckével!


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
			2.1.  lecke: TÖRLÕ UTASÍTÁSOK


	    ** dw  töröl a szó végéig. **

  1. Nyomjon <ESC>-et, hogy megbizonyosodjon, hogy normál módban van!

  2. Mozgassa a kurzort a ---> kezdetû sorra!

  3. Mozgassa a kurzort arra annak a szónak az elejére, amit törölni szeretne.
     Törölje az állatokat a mondatból.

  4. A szó törléséhez írja:   dw

  MEGJ: Ha rosszul kezdte az utasítást csak nyomjon <ESC> gombot
        a megszakításához.

---> Pár szó kutya nem uhu illik pingvin a mondatba tehén.

  5. Ismételje a 3 és 4 közötti utasításokat amíg kell és ugorjon a 2.2 leckére!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		      2.2.  lecke: MÉG TÖBB TÖRLÕ UTASÍTÁS


	   ** d$ beírásával a sor végéig törölhet. **

  1. Nyomjon <ESC>-et, hogy megbizonyosodjon, hogy normál módban van!

  2. Mozgassa a kurzort a ---> kezdetû sorra!

  3. Mozgassa a kurzort a helyes sor végére (az elsõ . UTÁN)!

  4. d$  begépelésével törölje a sor végét!

---> Valaki a sor végét kétszer gépelte be. kétszer gépelte be.


  5. Menjen a 2.3. leckére, hogy megértse mi történt!





~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		     2.3.  lecke: UTASÍTÁSOKRÓL ÉS MOZGÁSOKRÓL


  A  d  (delete=törlés) utasítás formája a következõ:

	 [szám]   d	mozgás	   VAGY	     d	 [szám] mozgás
  Ahol:
    szám - hányszor hajtódjon végre a parancs (elhagyható, alapérték=1).
    d - a törlés (delete) utasítás.
    mozgás - amin a parancsnak teljesülnie kell (alább listázva).

  Mozgások rövid listája:
    w - a kurzortól a szó végéig, beleértve a szóközt.
    e - a kurzortól a szó végéig, NEM beleértve a szóközt.
    $ - a kurzortól a sor végéig.

MEGJ:  Csupán a mozgás begépelésével (parancs nélkül)
       a kurzor mozgás által megadott helyre kerül.




~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		2.4.  lecke: EGÉSZ SOROK FELDOLGOZÁSA


	       ** dd beírásával törölheti az egész sort. **

  A teljes sor törlésének gyakorisága miatt a Vi tervezõi elhatározták,
  hogy könnyebb lenne csupán a d-t kétszer megnyomni, hogy egy sort töröljünk.

  1. Mozgassa a kurzort az alábbi kifejezések második sorára!
  2. dd begépelésével törölje a sort!
  3. Menjen a 3. (eredetileg 4.) sorra!
  4. 2dd   (ugyebár szám-utasítás-mozgás) begépelésével töröljön két sort!

      1)  Alvó szegek a jéghideg homokban,
      2)  - kezdi a költõ -
      3)  Plakátmagányban ázó éjjelek.
      4)  Pingvinek ne féljetek,
      5)  Távolról egy vaku villant,
      6)  Égve hagytad a folyosón a villanyt.
      7)  Ma ontják véremet.


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		   2.5.  lecke: A VISSZAVONÁS (UNDO) PARANCS


** u gépelésével visszavonható az utolsó parancs, U az egész sort helyreállítja. **

  1. Menjünk az alábbi ---> kezdetû sor elsõ hibájára!
  2. x  lenyomásával törölje az elsõ felesleges karaktert!
  3. u megnyomásával vonja vissza az utolsónak végrehajtott utasítást!
  4. Másodjára javítson ki minden hibát a sorban az x utasítással!
  5. Most nagy  U  -val állítsa vissza a sor eredeti állapotát!
  6. Nyomja meg az u gombot párszor, hogy az U és az azt megelõzõ utasításokat
     visszaállítsa!
  7. CTRL-R (CTRL gomb lenyomása mellett üssön R-t) párszor csinálja újra a
     visszavont parancsokat (redo)!

---> Javíítsa a hhibákaat ebbben a sooorban majd állítsa visszaaa az eredetit.

  8. Ezek nagyon hasznos parancsok. Most ugorjon a 2. lecke összefoglalójára.



~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
			       2. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA


  1. Törlés a kurzortól a szó végéig:    dw

  2. Törlés a kurzortól a sor végéig:    d$

  3. Egész sor törlése:    dd

  4. Egy utasítás alakja normál módban:

       [szám]   utasítás   mozgás   VAGY   utasítás	[szám] mozgás
     ahol:
       szám - hányszor ismételjük a parancsot
       utasítás - mit tegyünk, pl. d  a törléskor
       mozgás - mire hasson az utasítás, például w (szó=word),
		$ (a sor végéig), stb.

  5. Az elõzõ tett visszavonása (undo):	     u	 (kis u)
     A sor összes változásának visszavonása: U	 (nagy U)
     Visszavonások visszavonása:	     CTRL-R

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		3.1.  lecke: A BEILLESZTÉS (PUT) PARANCS


  ** p  leütésével az utolsónak töröltet a kurzor után illeszthetjük. **

  1. Mozgassuk a kurzort az alábbi sorok elsõ sorára.

  2. dd leütésével töröljük a sort és eltárolódik a Vim pufferében.

  3. Mozgassuk a kurzort azelõtt a  sor ELÕTTI sorba, ahová mozgatni
     szeretnénk a törölt sort.

  4. Normál módban írjunk  p   betût a törölt sor beillesztéséhez.

  5. Folytassuk a 2-4. utasításokkal hogy a helyes sorrendet kapjuk.

     d) Can you learn too?
     b) Violets are blue,
     c) Intelligence is learned,
     a) Roses are red,



~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		       3.2.  lecke: AZ ÁTÍRÁS (REPLACE) PARANCS


** r  és  a karakterek leütésével a kurzor alatti karaktert megváltoztatjuk. **

  1. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra!

  2. Mozgassuk a kurzort az elsõ hiba fölé!

  3. r	majd a kívánt karakter leütésével változtassuk meg a hibásat!

  4. A 2. és 3. lépésekkel javítsuk az összes hibát!

--->  Whan this lime was tuoed in, someone presswd some wrojg keys!
--->  When this line was typed in, someone pressed some wrong keys!

  5. Menjünk a 3.2. leckére!

MEGJ: Emlékezzen, hogy nem memorizálással, hanem gyakorlással tanuljon.


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
			3.3.  lecke: A CSERE (CHANGE) PARANCS


	   ** A szó egy részének megváltoztatásához írjuk:  cw . **

  1. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra!

  2. Vigye a kurzort a Ezen szó z betûje fölé!

  3. cw és a helyes szórész (itt 'bben') beírásával javítsa a szót!

  4. <ESC> lenyomása után a következõ hibára ugorjon (az elsõ cserélendõ
     karakterre)!

  5. A 3. és 4. lépések ismétlésével az elsõ mondatot tegye a másodikkal
     azonossá!

---> Ezen a sorrrrr pár szóra meg kell változzanak a change utaskírésõ.
---> Ebben a sorban pár szót meg kell változtatni a change utasítással.

Vegyük észre, hogy a  cw  nem csak a szót írja át, hanem beszúró
(insert) módba vált.



~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		       3.4.  lecke: TÖBBFÉLE VÁLTOZTATÁS c-VEL


 ** A c utasítás használható ugyanazokkal az mozgásokkal mint a törlés **

  1. A change utasítás a törléssel azonosan viselkedik.  A forma:

       [szám]   c   mozgás	   OR	    c	[szám]   mozgás

  2. A mozgások is azonosak, pl.   w (szó), $ (sorvég), stb.

  3. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra!

  4. Menjünk az elsõ hibára!

  5. c$ begépelésével a sorvégeket tegyük azonossá és nyomjunk <ESC>-et!

---> Ennek a sornak a vége kiigazításra szorul, hogy megegyezzen a másodikkal.
---> Ennek a sornak a vége a c$ paranccsal változtatható meg.



~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
			       3. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA


  1. A már törölt sort beillesztéséhez nyomjunk p-t. Ez a törölt szöveget
     a kurzor UTÁN helyezi (ha sor került törlésre, a kurzor alatti sorba).

  2. A kurzor alatti karakter átírásához az r-et és azt a karaktert
     nyomjuk, amellyel az eredetit felül szeretnénk írni.

  3. A változtatás (c) utasítás a karaktertõl az mozgás végéig
     változtatja meg az mozgást. Például a cw a kurzortól a szó végéig,
     a c$ a sor végéig.

  4. A változtatás formátuma:

	 [szám]   c	mozgás	VAGY	c   [szám]   mozgás

Ugorjunk a következõ leckére!



~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		     4.1.  lecke: HELY ÉS FÁJLÁLLAPOT


 ** CTRL-g megnyomásával megnézhetjük a helyünket a fájlban és a fájl állapotát.
     SHIFT-G leütésével a fájl adott sorára ugorhatunk. **

  Megj: Olvassuk el az egész leckét a lépések végrehajtása elõtt!!

  1. Tartsuk nyomva a Ctrl gombot és nyomjunk  g-t.  Az állapotsor
     megjelenik a lap alján a fájlnévvel és az aktuális sor sorszámával.
     Jegyezzük meg a sorszámot a 3. lépéshez!

  2. Nyomjunk Shift-G-t a lap aljára ugráshoz!

  3. Üssük be az eredeti sor számát, majd üssünk shift-G-t! Ezzel
     visszajutunk az eredeti sorra ahol Ctrl-g-t nyomtunk.
     (A beírt szám NEM fog megjelenni a képernyõn.)

  4. Ha megjegyezte a feladatot, hajtsa végre az 1-3. lépéseket!



~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
			4.2.  lecke: A KERESÉS (SEARCH) PARANCS


  ** / majd a kívánt kifejezés beírásával kereshetjük meg a kifejezést. **

  1. Normál módban üssünk  /  karaktert!  Ez és a kurzor megjelenik
     a képernyõ alján, ahogy a : utasítás is.

  2. Írjuk be: 'hiibaa' <ENTER>!  Ez az a szó amit keresünk.

  3. A kifejezés újabb kereséséhez üssük le egyszerûen:  n .
     A kifejezés ellenkezõ irányban történõ kereséséhez ezt üssük be: Shift-N .

  4. Ha visszafelé szeretne keresni, akkor ? kell a / helyett.

---> "hiibaa" nem a helyes módja a hiba leírásának; a hiibaa egy hiba.

Megj: Ha a keresés eléri a fájl végét, akkor az elején kezdi.


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		   4.3.  lecke: ZÁRÓJELEK PÁRJÁNAK KERESÉSE


	   ** % leütésével megtaláljuk a ),], vagy }  párját. **

  1. Helyezze a kurzort valamelyik (, [, vagy { zárójelre a ---> kezdetû
     sorban!

  2. Üssön  %  karaktert!

  3. A kurzor a zárójel párjára fog ugrani.

  4. % leütésével visszaugrik az eredeti zárójelre.

---> Ez ( egy tesztsor (-ekkel, [-ekkel ] és {-ekkel } a sorban. ))

Megj: Ez nagyon hasznos, ha olyan programot debugolunk, amelyben a
      zárójelek nem párosak!




~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		  4.4.  lecke: A HIBÁK KIJAVÍTÁSÁNAK EGY MÓDJA


    ** :s/régi/új/g begépelésével az 'új'-ra cseréljük a 'régi'-t. **

  1. Menjünk a ---> kezdetû sorra!

  2. Írjuk be:  :s/eggy/egy <ENTER> .  Ekkor csak az elsõ változik meg a
     sorban.

  3. Most ezt írjuk:	 :s/eggy/egg/g	   amely globálisan helyettesít
     a sorban, azaz minden elõfordulást.
     Ez a sorban minden elõfordulást helyettesít.

---> eggy heggy meggy, szembe jön eggy másik heggy.

  4. Két sor között a karaktersor minden elõfordulásának helyettesítése:
     :#,#s/régi/új/g    ahol #,# a két sor sorszáma.
     :%s/régi/új/g      a fájlbeli összes elõfordulás helyettesítése.




~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
			       4. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA


  1. Ctrl-g  kiírja az kurzor helyét a fájlban és a fájl állapotát.
     Shift-G a fájl végére megy, gg az elejére. Egy szám után
     Shift-G  az adott számú sorra ugrik.

  2. /	után egy kifejezés ELÕREFELE keresi a kifejezést.
  2. ?	után egy kifejezés VISSZAFELE keresi a kifejezést.
     Egy keresés után az  n  a következõ elõfordulást keresi azonos irányban
     Shift-N  az ellenkezõ irányban keres.

  3. %	begépelésével, ha  (,),[,],{, vagy } karakteren vagyunk a zárójel
     párjára ugrik.

  4. az elsõ régi helyettesítése újjal a sorban    :s/régi/új
     az összes régi helyettesítése újjal a sorban  :s/régi/új/g
     két sor közötti kifejezésekre		   :#,#s/régi/új/g
     # helyén az aktuális sor (.) és az utolsó ($) is állhat :.,$/régi/új/g
     A fájlbeli összes elõfordulás helyettesítése  :%s/régi/új/g
     Mindenkori megerõsítésre vár 'c' hatására	   :%s/régi/új/gc


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		5.1.  lecke: KÜLSÕ PARANCS VÉGREHAJTÁSA


   ** :!  után külsõ parancsot írva végrehajtódik a parancs. **

  1. Írjuk be az ismerõs : parancsot, hogy a kurzort a  képernyõ aljára
     helyezzük. Ez lehetõvé teszi egy parancs beírását.

  2. ! (felkiáltójel) beírásával tegyük lehetõvé külsõ héj (shell)-parancs
     végrehajtását.

  3. Írjunk például ls parancsot a ! után majd üssünk <ENTER>-t.  Ez ki
     fogja listázni a könyvtárunkat ugyanúgy, mintha a shell promptnál
     lennénk.  Vagy írja ezt  :!dir  ha az ls nem mûködik.

Megj:  Ilymódon bármely külsõ utasítás végrehajtható.

Megj:  Minden  :  parancs után <ENTER>-t kell ütni.




~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		 5.2.  lecke: BÕVEBBEN A FÁJLOK ÍRÁSÁRÓL


     ** A fájlok változásait így írhatjuk ki  :w FÁJLNÉV. **

  1. :!dir  vagy  :!ls  beírásával listázzuk a könyvtárunkat!
     Ön már tudja, hogy <ENTER>-t kell ütnie utána.

  2. Válasszon egy fájlnevet, amely még nem létezik pl. TESZT!

  3. Írja:	:w TESZT   (ahol TESZT a választott fájlnév)!

  4. Ez elmenti a teljes fájlt (a Vim oktatóját) TESZT néven.
     Ellenõrzésképp írjuk ismét    :!dir   hogy lássuk a könyvtárat!
     (Felfelé gombbal : után az elõzõ utasítások visszahozhatóak.)

Megj: Ha Ön kilépne a Vimbõl és és visszatérne a TESZT fájlnévvel, akkor a
      fájl az oktató mentéskori pontos másolata lenne.

  5. Távolítsa el a fájlt  (MS-DOS):	:!del TESZT
			vagy (Unix):	:!rm TESZT


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		    5.3.  lecke: EGY KIVÁLASZTOTT RÉSZ KIÍRÁSA


	** A fájl egy részének kiírásához írja :#,# w FÁJLNÉV **

  1. :!dir  vagy :!ls  beírásával listázza a könyvtárat, és válasszon egy
     megfelelõ fájlnevet, pl. TESZT.

  2. Mozgassa a kurzort ennek az oldalnak a tetejére, és nyomjon
     Ctrl-g-t, hogy megtudja a sorszámot.  JEGYEZZE MEG A SZÁMOT!

  3. Most menjen a lap aljára, és üsse be ismét: Ctrl-g.  EZT A SZÁMOT
     IS JEGYEZZE MEG!

  4. Ha csak ezt a részét szeretné menteni a fájlnak, írja   :#,# w TESZT
     ahol #,# a két sorszám, amit megjegyzett, TESZT az Ön fájlneve.

  5. Ismét nézze meg, hogy a fájl ott van (:!dir) de NE törölje.

  6. Vimben létezik egy másik lehetõség: nyomja meg a Shift-V gombpárt
     az elsõ menteni kívánt soron, majd menjen le az utolsóra, ezután
     írja :w TESZT2   Ekkor a TESZT2 fájlba kerül a kijelölt rész.


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		   5.4.  lecke: FÁJLOK VISSZAÁLLÍTÁSA ÉS ÖSSZEFÛZÉSE


       ** Egy fájl tartalmának beillesztéséhez írja   :r FÁJLNÉV **

  1. :!dir beírásával nézze meg, hogy az Ön TESZT fájlja létezik még.

  2. Helyezze a kurzort ennek az oldalnak a tetejére.

MEGJ:  A 3. lépés után az 5.3. leckét fogja látni. Azután LEFELÉ indulva
       keresse meg ismét ezt a leckét.

  3. Most szúrja be a TESZT nevû fájlt a   :r TESZT   paranccsal, ahol
     TESZT az Ön fájljának a neve.

MEGJ:  A fájl, amit beillesztett a kurzora alatt helyezkedik el.

  4. Hogy ellenõrizzük, hogy a fájlt tényleg beillesztettük, menjen
     vissza, és nézze meg, hogy kétszer szerepel az 5.3. lecke! Az eredeti
     mellett a fájlból bemásolt is ott van.



~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
			       5. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA


  1.  :!parancs végrehajt egy külsõ utasítást.

      Pár hasznos példa:
	 (MS-DOS)	  (Unix)
	  :!dir		   :!ls		   -  könyvtárlista kiírása.
	  :!del FÁJLNÉV    :!rm FÁJLNÉV    -  FÁJLNÉV nevû fájl törlése.

  2.  :w FÁJLNÉV  kiírja a jelenlegi Vim-fájlt a lemezre FÁJNÉV néven.

  3.  :#,#w FÁJLNÉV  kiírja a két sorszám (#) közötti sorokat FÁJLNÉV-be
      Másik lehetõség, hogy a kezdõsornál Shift-v-t nyom lemegy az utolsó
      sorra, majd ezt üti be  :w FÁJLNÉV

  4.  :r FÁJLNÉV  beolvassa a FÁJLNÉV fájlt és behelyezi a jelenlegi fájlba
      a kurzorpozíció utáni sorba.




~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		   6.1.  lecke: A MEGNYITÁS (OPEN) PARANCS


** o  beírásával nyit egy új sort a kurzor alatt és beszúró módba vált **

  1. Mozgassuk a kurzort a ---> kezdetû sorra.

  2. o (kicsi)  beírásával nyisson egy sort a kurzor ALATT! Ekkor
     automatikusan beszúró (insert) módba kerül.

  3. Másolja le a  ---> jelû sort és <ESC> megnyomásával lépjen ki
     a beszúró módból.

---> Az o lenyomása után a kurzor a következõ sor elején áll beszúró módban.

  4. A kurzor FELETTI sor megnyitásához egyszerûen nagy O betût írjon
kicsi helyett. Próbálja ki a következõ soron!
Nyisson egy új sort efelett Shift-O megnyomásával, mialatt a kurzor
ezen a soron áll.





~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
			6.2.  lecke: AZ APPEND PARANCS


	 ** a  lenyomásával a kurzor UTÁN szúrhatunk szöveget. **

  1. Mozgassuk a kurzort a következõ ---> kezdetû sor végére úgy,
     hogy  normál  módban  $-t  ír be.

  2. Kis "a" leütésével szöveget szúrhat be AMÖGÉ a karakter mögé,
     amelyen a kurzor áll.
     (A nagy "A" az egész sor végére írja a szöveget.)

Megj: A Vimben a sor legvégére is lehet állni, azonban ez elõdjében
      a Vi-ban nem lehetséges, ezért abban az a nélkül elég körülményes
      a sor végéhez szöveget írni.

  3. Egészítse ki az elsõ sort. Vegye észre, hogy az a utasítás (append)
     teljesen egyezik az i-vel (insert) csupán a beszúrt szöveg helye
     különbözik.

---> Ez a sor lehetõvé teszi Önnek, hogy gyakorolja
---> Ez a sor lehetõvé teszi Önnek, hogy gyakorolja a sor végére beillesztést.



~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		    6.3.  lecke: AZ ÁTÍRÁS MÁSIK VÁLTOZATA


      ** Nagy R  beírásával írhat felül több mint egy karaktert. **

  1. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra!

  2. Helyezze a kurzort az elsõ szó elejére amely eltér a második
     ---> kezdetû sor tartalmától (a 'az utolsóval' résztõl).

  3. Nyomjon R karaktert és írja át a szöveg maradékát az elsõ sorban
     úgy, hogy a  két sor egyezõ legyen.

---> Az elsõ sort tegye azonossá az utolsóval: használja a gombokat.
---> Az elsõ sort tegye azonossá a másodikkal: írjon R-t és az új szöveget.

  4. Jegyezzük meg, ha <ESC>-et nyomok, akkor a változatlanul hagyott
     szövegek változatlanok maradnak.





~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
			    6.4.  lecke: BEÁLLÍTÁSOK

** Állítsuk be, hogy a keresés és a helyettesítés ne függjön kis/NAGYbetûktõl **

  1. Keressük meg az 'ignore'-t az beírva:
     /ignore
     Ezt ismételjük többször az n billentyûvel

  2. Állítsuk be az 'ic' (Ignore case) lehetõséget így:
     :set ic

  3. Most keressünk ismét az 'ignore'-ra n-nel
     Ismételjük meg többször a keresést: n

  4. Állítsuk be a 'hlsearch' és 'incsearch' lehetõségeket:
     :set hls is

  5. Most ismét írjuk be a keresõparancsot, és lássuk mi történik:
     /ignore

  6. A kiemelést szüntessük meg alábbi utasítások egyikével:
     :set nohls     vagy	 :nohlsearch
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
			       6. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA


  1. o	beírásával új sort nyitunk meg a sor ALATT és a kurzor az új
     sorban lesz beszúrás-módban.
     Nagy  O  a sor FELETT nyit új sort, és oda kerül a kurzor.

  2. a  beírásával az aktuális karaktertõl UTÁN (jobbra) szúrhatunk be szöveget.
     Nagy A  automatikusan a sor legvégéhez adja hozzá a szöveget.

  3. A nagy  R  beütésével átíró (replace) módba kerülünk  <ESC> lenyomásáig.

  4. ":set xxx" beírásával az "xxx" opció állítható be.









~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		     7. lecke: AZ ON-LINE SÚGÓ PARANCSAI


		    ** Az online súgórendszer használata **

  A Vim részletes súgóval rendelkezik.  Induláshoz a következõk egyikét
  tegye:
	- nyomja meg a <HELP> gombot (ha van ilyen)
	- nyomja meg az <F1> gombot (ha van ilyen)
	- írja be:   :help <ENTER>

  :q <ENTER>   beírásával zárhatja be a súgóablakot.

  Majdnem minden témakörrõl találhat súgót, argumentum megadásával
  ":help" utasítás .  Próbálja az alábbiakat ki (<ENTER>-t ne felejtsük):

	:help w
	:help c_<T
	:help insert-index
	:help user-manual


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
		       8. lecke: INDÍTÓSZKRIPT ÍRÁSA

		     ** A Vim lehetõségeinek beállítása **

  A Vim rengeteg lehetõséggel rendelkezik a Vi-hoz képest, de a legtöbb
  alapból elérhetetlen. Ahhoz, hogy alapból több lehetõségünk legyen készítenünk
  kell egy "vimrc" fájlt.

  1. Kezdjük el szerkeszteni a "vimrc" fájlt, ennek módja:
	:edit ~/.vimrc			Unixon, Linuxon
	:edit $VIM/_vimrc		MS-Windowson

  2. Most szúrjuk be a példa "vimrc" fájl szövegét:

	:read $VIMRUNTIME/vimrc_example.vim

  3. Írjuk ki a fájlt:

	:write

  Legközelebb a Vim szintaxiskiemeléssel indul.
  Hozzáadhatja kedvenc beállításait ehhez a "vimrc" fájlhoz.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

  Itt végzõdik a Vim oktató, melynek a szándéka egy rövid áttekintés a
  Vimrõl, amely elég ahhoz, hogy elég könnyedén kezeljük a szerkesztõt.
  Távol van a teljességtõl, mivel a Vimnek számtalan további utasítása
  van. Ezután a felhasználói kézikönyvet érdemes elolvasni az angolul
  tudóknak: ":help user-manual". (egyelõre nem tud magyarul)

  További magyar olvasnivalók érhetõek el az alábbi oldalról.
  http://wiki.hup.hu/index.php/Vim

  Angol olvasmányok:
  For further reading and studying, this book is recommended:
	Vim - Vi Improved - by Steve Oualline
	Publisher: New Riders
  The first book completely dedicated to Vim.  Especially useful for beginners.
  There are many examples and pictures.
  See http://iccf-holland.org/click5.html

  This book is older and more about Vi than Vim, but also recommended:
	Learning the Vi Editor - by Linda Lamb
	Publisher: O'Reilly & Associates Inc.
  It is a good book to get to know almost anything you want to do with Vi.
  The sixth edition also includes information on Vim.

  Ezt az oktatót Michael C. Pierce és Robert K. Ware írta, a Colorado
  School of Mines dolgozói Charles Smith (Colorado State University)
  támogatásával.

  E-mail: bware@mines.colorado.edu.

  A Vimhez idomította Bram Moolenaar.

  Magyarította: Horváth Árpád <horvath.arpad@arek.uni-opbuda.hu>, 2006-2012