| =============================================================================== |
| == Ü d v ö z ö l j ü k a V I M - o k t a t ó b a n - 1.5-ös verzió == |
| =============================================================================== |
| |
| A Vim egy nagyon hatékony szerkesztõ, amelnyek rengeteg utasítása |
| van, túl sok, hogy egy ilyen oktatóban (tutorban), mint az itteni |
| mindet elmagyarázzuk. Ez az oktató arra törekszik, hogy annyit |
| elmagyarázzon, amennyi elég, hogy könnyedén használjuk a Vim-et, az |
| általános célú szövegszerkesztõt. |
| |
| A feladatok megoldásához 25-30 perc szükséges attól függõen, |
| mennyit töltünk a kisérletezéssel. |
| |
| A leckében szereplõ utasítások módosítani fogják a szövegek. |
| Készítsen másolatot errõl a fájlról, ha gyakorolni akar. |
| (Ha "vimtutor"-ral indította, akkor ez már egy másolat.) |
| |
| Fontos megérteni, hogy ez az oktató cselekedve taníttat. |
| Ez azt jelenti, hogy Önnek ajánlott végrehajtania az utasításokat, |
| hogy megfelelõen megtanulja azokat. Ha csak olvassa, elfelejti! |
| |
| Most bizonyosodjon, meg, hogy a Caps-Lock gombja NINCS lenyomva, és |
| Nyomja meg megfelelõ számúszor a j gombot, hogy az 1.1-es |
| lecke teljesen a képernyõn legyen! |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 1.1. lecke: A KURZOR MOZGATÁSA |
| |
| |
| ** A kurzor mozgatásához nyomja meg a h,j,k,l gombokat az alábbi szerint. ** |
| ^ |
| k Tipp: A h billentyû van balra, és balra mozgat |
| < h l > A l billentyû van jobbra, és jobbra mozgat |
| j A j billentyû olyan, mint egy lefele nyíl |
| v |
| 1. Mozgassa a kurzort körbe az ablakban, amíg hozzá nem szokik! |
| |
| 2. Tartsa lenyomva a lefelét (j), akkor ismétlõdik! |
| ---> Most tudja, hogyan mehet a következõ leckére. |
| |
| 3. A lefelé gomb használatával menjen a 1.2. leckére! |
| |
| Megj: Ha nem biztos benne, mit nyomott meg, nyomja meg az <ESC>-et, hogy |
| normál módba kerüljön, és ismételje meg a parancsot! |
| |
| Megj: A kurzor gomboknak is mûködniük kell, de a hjkl használatával |
| sokkal gyorsabban tud, mozogni, ha hozzászokik. |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 1.2. lecke: BE ÉS KILÉPÉS A VIMBÕL |
| |
| |
| !! MEGJ: Mielõtt végrehajtja az alábbi lépéseket, olvassa végig a leckét !! |
| |
| 1. Nyomja meg az <ESC> gombot (hogy biztosan normál módban legyen). |
| |
| 2. Írja: :q! <ENTER>. |
| |
| ---> Ezzel kilép a szerkesztõbõl a változások MENTÉSE NÉLKÜL. |
| Ha menteni szeretné a változásokat és kilépni, írja: |
| :wq <ENTER> |
| |
| 3. Amikor a shell promptot látja, írja be a parancsot, amely ebbe az |
| oktatóba hozza: |
| Ez valószínûleg: vimtutor <ENTER> |
| Normális esetben ezt írná: vim tutor.hu <ENTER> |
| |
| ---> 'vim' jelenti a vimbe belépést, 'tutor.hu' a fájl, amit szerkeszteni kíván. |
| |
| 4. Ha megjegyezte a lépéseket és biztos magában, hajtsa végre a lépéseket |
| 1-tõl 3-ig, hogy kilépjen és visszatérjen a szerkesztõbe. Azután |
| menjen az 1.3. leckére. |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 1.3. lecke: SZÖVEG SZERKESZTÉSE - TÖRLÉS |
| |
| |
| ** Normál módban nyomjon x-et, hogy a kurzor alatti karaktert törölje. ** |
| |
| 1. Mozgassa a kurzort a ---> kezdetû sorra! |
| |
| 2. A hibák kijavításához mozgassa a kurzort amíg a törlendõ karakter |
| fölé nem ér. |
| |
| 3. Nyomja meg az x gombot, hogy törölje a nemkívánt karaktert. |
| |
| 4. Ismételje a 2, 3, 4-es lépéseket, hogy kijavítsa a mondatot. |
| |
| ---> ÕÕszi éjjjell izziik aa galaggonya rruuhája. |
| |
| 5. Ha a sor helyes, ugorjon a 1.4. leckére. |
| |
| MEGJ: A tanulás során ne memorizálni próbáljon, hanem használat során tanuljon. |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 1.4. lecke: SZÖVEG SZERKESZTÉSE - BESZÚRÁS |
| |
| |
| ** Normál módban i megnyomásával lehet beilleszteni. ** |
| |
| 1. Az alábbi elsõ ---> kezdetû sorra menjen. |
| |
| 2. Ahhoz, hogy az elsõt azonossá tegye a másodikkal, mozgassa a kurzort |
| az elsõ karakterre, amely UTÁN szöveget kell beszúrni. |
| |
| 3. Nyomjon i-t és írja be a megfelelõ szöveget. |
| |
| 4. Amikor mindent beírt, nyomjon <ESC>-et, hogy Normál módba visszatérjen. |
| Ismételje a 2 és 4 közötti lépéseket, hogy kijavítsa a mondatot. |
| |
| ---> Az átható soól hizik pár ész. |
| ---> Az itt látható sorból hiányzik pár rész. |
| |
| 5. Ha már begyakorolta a beszúrást, menjen az alábbi összefoglalóra. |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 1. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA |
| |
| |
| 1. A kurzort vagy a nyilakkal vagy a hjkl gombokkal mozgathatja. |
| h (balra) j (le) k (fel) l (jobbra) |
| |
| 2. A Vimbe (a $ prompttól) így léphet be: vim FILENAME <ENTER> |
| |
| 3. A Vimbõl így léphet ki: <ESC> :q! <ENTER> a változtatások eldobásával. |
| vagy így: <ESC> :wq <ENTER> a változások mentésével. |
| |
| 4. A kurzor alatti karakter törlése normál módban: x |
| |
| 5. Szöveg beszúrása a kurzor után normál módban: |
| i gépelje be a szöveget <ESC> |
| |
| MEGJ: Az <ESC> megnyomása normál módba viszi, vagy megszakít egy nem befejezett |
| részben befejezett parancsot. |
| |
| Most folytassuk a 2. leckével! |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 2.1. lecke: TÖRLÕ UTASÍTÁSOK |
| |
| |
| ** dw töröl a szó végéig. ** |
| |
| 1. Nyomjon <ESC>-et, hogy megbizonyosodjon, hogy normál módban van! |
| |
| 2. Mozgassa a kurzort a ---> kezdetû sorra! |
| |
| 3. Mozgassa a kurzort arra annak a szónak az elejére, amit törölni szeretne. |
| Törölje az állatokat a mondatból. |
| |
| 4. A szó törléséhez írja: dw |
| |
| MEGJ: Ha rosszul kezdte az utasítást csak nyomjon <ESC> gombot |
| a megszakításához. |
| |
| ---> Pár szó kutya nem uhu illik pingvin a mondatba tehén. |
| |
| 5. Ismételje a 3 és 4 közötti utasításokat amíg kell és ugorjon a 2.2 leckére! |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 2.2. lecke: MÉG TÖBB TÖRLÕ UTASÍTÁS |
| |
| |
| ** d$ beírásával a sor végéig törölhet. ** |
| |
| 1. Nyomjon <ESC>-et, hogy megbizonyosodjon, hogy normál módban van! |
| |
| 2. Mozgassa a kurzort a ---> kezdetû sorra! |
| |
| 3. Mozgassa a kurzort a helyes sor végére (az elsõ . UTÁN)! |
| |
| 4. d$ begépeléséveltörölje a sor végét! |
| |
| ---> Valaki a sor végét kétszer gépelte be. kétszer gépelte be. |
| |
| |
| 5. Menjen a 2.3. leckére, hogy megértse mi történt! |
| |
| |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 2.3. lecke: UTASÍTÁSOKRÓL ÉS OBJEKTUMOKRÓL |
| |
| |
| A d (delete=törlés) utasítás formája a következõ: |
| |
| [szám] d objektum VAGY d [szám] objektum |
| Ahol: |
| szám - hányszor hajtódjon végre a parancs (elhagyható, alapérték=1). |
| d - a törlés (delete) utasítás. |
| objektum - amin a parancsnak teljesülnie kell (alább listázva). |
| |
| Objektumok rövid listája: |
| w - a kurzortól a szó végéig, beleértve a szóközt. |
| e - a kurzortól a szó végéig, NEM beleértve a szóközt. |
| $ - a kurzortól a sor végéig. |
| |
| MEGJ: Vállalkozóbbak kedvéért, csupán az objektum begépelésével parancs nélkül |
| a kurzor oda kerül, amit az objektumlista megad. |
| |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 2.4. lecke: EGY KIVÉTEL A 'PARANCSOBJEKTUM' ALÓL |
| |
| |
| ** dd beírásával törölheti az egész sort. ** |
| |
| A teljes sor törlésének gyakorisága miatt a Vi tervezõi elhatározták, |
| hogy könnyebb lenne csupán a d-t kétszer megnyomni, hogy egy sort töröljünk. |
| |
| 1. Mozgassa a kurzort az alábbi kifejezések második sorára! |
| 2. dd begépelésével törölje a sort! |
| 3. Menjen a 4. (eredetileg 5.) sorra! |
| 4. 2dd (ugyebár szám-utasítás-objektum) begépelésével töröljön két sort! |
| |
| 1) Alvó szegek a jéghideg homokban, |
| 2) - kezdi a költõ - |
| 3) Plakátmagányban ázó éjjelek. |
| 4) Pingvinek ne féljetek, |
| 5) Távolról egy vaku villant, |
| 6) Égve hagytad a folyosón a villanyt. |
| 7) Ma ontják véremet. |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 2.5. lecke: A VISSZAVONÁS (UNDO) PARANCS |
| |
| |
| ** u gépelésével visszavonható az utolsó parancs, U az egész sort helyreállítja. ** |
| |
| 1. Menjünk az alábbi ---> kezdetû sor elsõ hibájára! |
| 2. x lenyomásával törölje az elsõ felesleges karaktert! |
| 3. u megnyomásával vonja vissza az utolsónak végrehajtott utasítást! |
| 4. Másodjára javítson ki minden hibát a sorben az x utasítással! |
| 5. Most nagy U -val állítsa vissza a sor eredeti állapotát! |
| 6. Nyomja meg az u gombot párszor, hogy az U és sz elõzõ utasításokat |
| visszaállítsa! |
| 7. CTRL-R (CTRL gomb lenyomása mellett üssön R-t) párszor csinálja újra a |
| visszavont parancsokat (redo)! |
| |
| ---> Javíítsa a hhibákaat ebbben a sooorban majd állítsa visszaaa az eredetit. |
| |
| 8. Ezek nagyon hasznos parancsok. Most ugorjon a 2. lecke összefoglalójára. |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 2. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA |
| |
| |
| 1. Törlés a kurzortól a szó végéig: dw |
| |
| 2. Törlés a kurzortól a sor végéig: d$ |
| |
| 3. Egész sor törlése: dd |
| |
| 4. Egy utasítás alakja normál módban: |
| |
| [szám] utasítás objektum VAGY utasítás [szám] objektum |
| ahol: |
| szám - hányszor ismételjük a parancsot |
| utasítás - mit tegyünk, pl. d a törléskor |
| objektum - mire hasson az utasítás, például w (szó=word), |
| $ (a sor végéig), stb. |
| |
| 5. Az elõzõ tett visszavonása (undo): u (kis u) |
| A sor összes változásának visszavonása: U (nagy U) |
| Visszavonások visszavonása: CTRL-R |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 3.1. lecke: A BEILLESZTÉS (PUT) PARANCS |
| |
| |
| ** p leütésével az utolsónak töröltet a kurzor után illeszhetjük. ** |
| |
| 1. Mozgassuk a kurzort az alábbi sorok elsõ sorára. |
| |
| 2. dd leütésével töröljük a sort és eltérolódik a Vim pufferében. |
| |
| 3. Mozgassuk a kurzort azelõtt a sor ELÕTTI sorba, ahová mozgatni |
| szeretnénk a törölt sort. |
| |
| 4. Normál módban írjunk p betût a törölt sor beillesztéséhez. |
| |
| 5. Folytassuk a 2-4. utasításokkal hogy a helyes sorrendet kapjuk. |
| |
| d) Can you learn too? |
| b) Violets are blue, |
| c) Intelligence is learned, |
| a) Roses are red, |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 3.2. lecke: AZ ÁTÍRÁS (REPLACE) PARANCS |
| |
| |
| ** r és a karakterek leütésével a kurzor alatti karaktert megváltoztatjuk. ** |
| |
| 1. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra! |
| |
| 2. Mozgassuk a kurzort az elsõ hiba fölé! |
| |
| 3. r majd a kívánt karakter leütésével változtassuk meg a hibásat! |
| |
| 4. A 2. és 3. lépésekkel javítsuk az összes hibát! |
| |
| ---> Whan this lime was tuoed in, someone presswd some wrojg keys! |
| ---> When this line was typed in, someone pressed some wrong keys! |
| |
| 5. Menjünk a 3.2. leckére! |
| |
| MEGJ: Emlékezzen, hogy nem memorizálással, hanem gyakorlással tanuljon. |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 3.3. lecke: A CSERE (CHANGE) PARANCS |
| |
| |
| ** A szó egy részének megváltoztatásához írjuk: cw . ** |
| |
| 1. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra! |
| |
| 2. Vigye a kurzort a Ezen szó z betûje fölé! |
| |
| 3. cw és a helyes szórész (itt 'bben') beírásával javítsa a szót! |
| |
| 4. <ESC> lenyomása után a következõ hibára ugorjon (az elsõ cserélendõ |
| karakterre)! |
| |
| 5. A 3. és 4. lépések ismétlésével az elsõ mondatot tegye a másodikkal |
| azonossá! |
| |
| ---> Ezen a sorrrrr pár szóra meg kell változzanak a change utaskírésõ. |
| ---> Ebben a sorban pár szót meg kell változtatni a change utasítással. |
| |
| Vegyük észre, hogy a cw nem csak a szót írja át, hanem beszúró |
| (insert) módba vált. |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 3.4. lecke: TÖBBFÉLE VÁLTOZTATÁS c-VEL |
| |
| |
| ** A c utasítás használható ugyanazokkal az objektumokkal mint a törlés ** |
| |
| 1. A change utasítás a törléssel azonosan viselkedik. A forma: |
| |
| [szám] c objektum OR c [szám] objektum |
| |
| 2. Az objektumok is azonosak, pl. w (szó), $ (sorvég), stb. |
| |
| 3. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra! |
| |
| 4. Menjünk az elsõ hibára! |
| |
| 5. c$ begépelésével a sorvégeket tegyük azonossá és nyomjunk <ESC>-et! |
| |
| ---> Ennek a sornak a vége kiigazításra szorul, hogy megegyezzen a másodikkal. |
| ---> Ennek a sornak a vége a c$ paranccsal változtatható meg. |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 3. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA |
| |
| |
| 1. A már törölt sort beillesztéséhez nyomjunk p-t. Ez a törölt szöveget |
| a kurzor UTÁN helyezi (ha sor került törlésre, a kurzor allatti sorba). |
| |
| 2. A kurzor alatti karakter átírásához az r-et és azt a karaktert |
| nyomjuk, amellyel az eredetit felül szeretnénk írni. |
| |
| 3. A változtatás (c) utasítás a karaktertõl az objektum végéig |
| változtatja meg az objektumot. Például a cw a kurzortól a szó végéig, |
| a c$ a sor végéig. |
| |
| 4. A változtatás formátuma: |
| |
| [szám] c objektum VAGY c [szám] objektum |
| |
| Ugorjunk a következõ leckére! |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 4.1. lecke: HELY ÉS FÁJLÁLLAPOT |
| |
| |
| ** CTRL-g megnyomásával megnézhetjük a helyünket a fájlban és a fájl állapotát. |
| SHIFT-G leütésével a fájl adott sorára ugorhatunk. ** |
| |
| Megj: Olvassuk el az egész leckét a lépések végrehajtása elõtt!! |
| |
| 1. Tartsuk nyomva a Ctrl gombot és nyomjunk g-t. Az állapotsor |
| megjelenik a lap alján a fájlnévvel és az aktuális sor sorszámával. |
| Jegyezzük meg a sorszámot a 3. lépéshez! |
| |
| 2. Nyomjunk Shift-G-t a lap aljára ugráshoz! |
| |
| 3. Üssük be az eredeti sor számát, majd üssünk shift-G-t! Ezzel |
| visszajutunk az eredeti sorra ahol Ctrl-g-t nyomtunk. |
| (A beírt szám NEM fog megjelenni a képernyõn.) |
| |
| 4. Ha megjegyezte a feladatot, hajtsa végre az 1-3. lépéseket! |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 4.2. lecke: A KERESÉS (SEARCH) PARANCS |
| |
| |
| ** / majd a kívánt kifejezés beírásával kereshetjük meg a kifejezést. ** |
| |
| 1. Normál módban üssünk / karaktert! Ez és a kurzor megjelenik |
| a képernyõ alján, ahogy a : utasítás is. |
| |
| 2. Írjuk be: 'hiibaa' <ENTER>! Ez az a szó amit keresünk. |
| |
| 3. A kifejezés újabb kereséséhez üssük le egyszerûen: n . |
| A kifejezés ellenkezõ irányban történõ kereséséhez ezt üssük be: Shift-N . |
| |
| 4. Ha visszafelé szeretne keresni, akkor ? kell a ! helyett. |
| |
| ---> "hiibaa" nem a helyes módja a hiba leírásának; a hiibaa egy hiba. |
| |
| Megj: Ha a keresés eléri a fájl végét, akkor az elején kezdi. |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 4.3. lecke: ZÁRÓJELEK PÁRJÁNAK KERESÉSE |
| |
| |
| ** % leütésével megtaláljuk a ),], vagy } párját. ** |
| |
| 1. Helyezze a kurzort valamelyik (, [, vagy { zárójelre a ---> kezdetû |
| sorban! |
| |
| 2. Üssön % karaktert! |
| |
| 3. A kurzor a zárójel párjára fog ugrani. |
| |
| 4. % leütésével visszaugrik az eredeti zárójelre. |
| |
| ---> Ez ( egy tesztsor (-ekkel, [-ekkel ] és {-ekkel } a sorban. )) |
| |
| Megj: Ez nagyon hasznos, ha olyan programot debugolunk, amelyben a |
| zárójelek nem párosak! |
| |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 4.4. lecke: A HIBÁK KIJAVÍTÁSÁNAK EGY MÓDJA |
| |
| |
| ** :s/új/régi/g begépelésével az 'új'-ra cseréljük a 'régi'-t. ** |
| |
| 1. Menjünk a ---> kezdetû sorra! |
| |
| 2. Írjuk be: :s/eggy/egy <ENTER> . Ekkor csak az elsõ változik meg a |
| sorban. |
| |
| 3. Most ezt írjuk: :s/eggy/egg/g amely globálisan helyettesít |
| a sorban, azaz minden elõfordulást. |
| Ez a sorban minden elõfordulást helyettesít. |
| |
| ---> eggy heggy meggy, szembe jön eggy másik heggy. |
| |
| 4. Két sor között a karaktersor minden elõfordulásának helyettesítése: |
| :#,#s/régi/új/g ahol #,# a két sor sorszáma. |
| :%s/régi/új/g a fájlbeli összes elõfordulás helyettesítése. |
| |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 4. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA |
| |
| |
| 1. Ctrl-g kiírja az kurzor helyét a fájlban és a fájl állapotát. |
| Shift-G a fájl végére megy, gg az elejére. Egy szám után |
| Shift-G az adott számú sorra ugrik. |
| |
| 2. / után egy kifejezés ELÕREFELE keresi a kifejezést. |
| 2. ? után egy kifejezés VISSZAFELE keresi a kifejezést. |
| Egy keresés után az n a következõ elõfordulást keresi azonos irányban |
| Shift-N az ellenkezõ irányban keres. |
| |
| 3. % begépelésével, ha (,),[,],{, vagy } karakteren vagyunk a zárójel |
| párjára ugrik. |
| |
| 4. az elsõ régi helyettesítése újjal a sorban :s/régi/új |
| az összes régi helyettesítése újjal a sorban :s/régi/új/g |
| két sor közötti kifejezésekre :#,#s/régi/új/g |
| # helyén az aktuális sor (.) és az utolsó ($) is állhat :.,$/régi/új/g |
| A fájlbeli összes elõfordulás helyettesítése :%s/régi/új/g |
| Mindenkori megerõsítésre vár 'c' hatására :%s/régi/új/gc |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 5.1. lecke: KÜLSÕ PARANCS VÉGREHAJTÁSA |
| |
| |
| ** :! után külsõ parancsot írva végrehajtódik a parancs. ** |
| |
| 1. Írjuk be az ismerõs : parancsot, hogy a kurzort a képernyõ aljára |
| helyezzük. Ez lehetõvé teszi egy parancs beírását. |
| |
| 2. ! (felkiáltójel) beírásával tegyük lehetõvé külsõ héj (shell)-parancs |
| végrehajtását. |
| |
| 3. Írjunk például ls parancsot a ! után majd üssünk <ENTER>-t. Ez ki |
| fogja listázni a könyvtárunkat ugyanúgy, mintha a shell promptnál |
| lennénk. Vagy írja ezt :!dir ha az ls nem mûködik. |
| |
| Megj: Ilymódon bármely külsõ utasítás végrehajtható. |
| |
| Megj: Minden : parancs után <ENTER>-t kell ütni. |
| |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 5.2. lecke: BÕVEBBEN A FÁJLOK ÍRÁSÁRÓL |
| |
| |
| ** A fájlok változásait így írhatjuk ki :w FÁJLNÉV. ** |
| |
| 1. :!dir vagy :!ls beírásával listázzuk a könyvtárunkat! |
| Ön már tudja, hogy <ENTER>-t kell ütnie utána. |
| |
| 2. Válasszon egy fájlnevet, amely még nem létezik pl. TESZT! |
| |
| 3. Írja: :w TESZT (ahol TESZT a választott fájlnév)! |
| |
| 4. Ez elmenti a teljes fájlt (a Vim oktatóját) TESZT néven. |
| Ellenõrzésképp írjuk ismét :!dir hogy lássuk a könyvtárat! |
| (Felfelé gombbal : után az elõzõ utasítások visszahozhatóak.) |
| |
| Megj: Ha Ön kilépne a Vimbõl és és visszatérne a TESZT fájlnévvel, akkor a |
| fájl az oktató mentéskori pontos másolata lenne. |
| |
| 5. Távolítsa el a fájlt (MS-DOS): :!del TESZT |
| vagy (Unix): :!rm TESZT |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 5.3. lecke: EGY KIVÁLASZTOTT RÉSZ KIÍRÁSA |
| |
| |
| ** A fájl egy részének kiírásához írja :#,# w FÁJLNÉV ** |
| |
| 1. :!dir vagy :!ls beírásával listázza a könyvtárat, és válasszon egy |
| megfelelõ fájlnevet, pl. TESZT. |
| |
| 2. Mozgassa a kurzort ennek az oldalnak a tetejére, és nyomjon |
| Ctrl-g-t, hogy megtudja a sorszámot. JEGYEZZE MEG A SZÁMOT! |
| |
| 3. Most menjen a lap aljára, és üsse be ismét: Ctrl-g. EZT A SZÁMOT |
| IS JEGYEZZE MEG! |
| |
| 4. Ha csak ezt a részét szeretné menteni a fájlnak, írja :#,# w TESZT |
| ahol #,# a két sorszám, amit megjegyzett, TESZT az Ön fájlneve. |
| |
| 5. Ismét nézze meg, hogy a fájl ott van (:!dir) de NE törölje. |
| |
| 6. Vimben létezik egy másik lehetõség: nyomja meg a Shift-V gombpárt |
| az elsõ menteni kívánt soron, majd menjen le az utolsóra, ezután |
| írja :w TESZT2 Ekkor a TESZT2 fájlba kerül a kijelölt rész. |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 5.4. lecke: RETRIEVING AND MERGING FILES |
| |
| |
| ** Egy fájl tartalmának beillesztéséhez írja :r FÁJLNÉV ** |
| |
| 1. :!dir beírásával nézze meg, hogy az Ön TESZT fájlja létezik még. |
| |
| 2. Helyezze a kurzort ennek az oldalnak a tetejére. |
| |
| MEGJ: A 3. lépés után az 5.3. leckét fogja látni. Azután LEFELÉ indulva |
| keresse meg ismét ezt a leckét. |
| |
| 3. Most szúrja be a TESZT nevû fájlt a :r TESZT paranccsal, ahol |
| TESZT az Ön fájljénak a neve. |
| |
| MEGJ: A fájl, amit beillesztett a kurzora alatt helyezkedik el. |
| |
| 4. Hogy ellenõrizzük, hogy a fájlt tényleg beillsztettük, menjen |
| vissza, és nézze meg, hogy kétszer szerepel az 5.3. lecke! Az eredeti |
| mellett a fájlból bemásolt is ott van. |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 5. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA |
| |
| |
| 1. :!parancs végrehajt egy külsõ utasítást. |
| |
| Pár hasznos példa: |
| (MS-DOS) (Unix) |
| :!dir :!ls - könyvtárlista kiírása. |
| :!del FÁJLNÉV :!rm FÁJLNÉV - FÁJLNÉV nevû fájl törlése. |
| |
| 2. :w FÁJLNÉV kiírja a jelenlegi Vim-fájlt a lemezre FÁJNÉV néven. |
| |
| 3. :#,#w FÁJLNÉV kiírja a két sorszám (#) közötti sorokat FÁJLNÉV-be |
| Másik lehetõség, hogy a kezdõsornál Ctrl-v-t nyom lemegy az utolsó |
| sorra, majd ezt üti be :w FÁJLNÉV |
| |
| 4. :r FÁJLNÉV beolvassa a FÁJLNÉV fájlt és behelyezi a jelenlegi fájlba |
| a kurzorpozició utáni sorba. |
| |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 6.1. lecke: A MEGNYITÁS (OPEN) PARANCS |
| |
| |
| ** o beírásával nyithat egy új sort a kurzor alatt és válthat beszúró módba ** |
| |
| 1. Mozgassuk a kurzort a ---> kezdetû sorra. |
| |
| 2. o (kicsi) beírásával nyisson egy sort a kurzor ALATT! Ekkor |
| automatikusan beszúró (insert) módba kerül. |
| |
| 3. Másolja le a ---> jelû sort és <ESC> megnyomásával lépjen ki |
| a beszúró módból. |
| |
| ---> Az o lenyomása után a kurzor a következõ sor elején áll beszúró módban. |
| |
| 4. A kurzor FELETTI for megnyitásához egyzserûen a nagy O betût írjon |
| kicsi helyett. Próbálja ki a következõ soron! |
| Nyisson egy új sort efelett Shift-O megnyomásával, mialatt a kurzor |
| ezen a soron áll. |
| |
| |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 6.2. lecke: AZ APPEND PARANCS |
| |
| |
| ** a lenyomásával a kuror UTÁN szúrhatunk szöveget. ** |
| |
| 1. Mozgassuk a kurzort a következõ ---> kezdetû sor végére úgy, |
| hogy normál módban $ ír be. |
| |
| 2. a (kicsi) leütésével szöveget szúrhat be AMöGÉ a karakter mögé, |
| amelyen a kurzor áll. |
| (A nagy A az egész sor végére írja a szöveget.) |
| |
| Megj: A Vimben a sor legvégére is lehet állni, azonba ez elõdjében |
| a Vi-ban nem lehetséges, ezért abban az a nélkül elég körülményes |
| a sor végéhez szöveget írni. |
| |
| 3. Egészítse ki az elsõ sort. Vegye észre, hogy az a utasítás (append) |
| teljesen egyezik az i-vel (insert) csupán a beszúrt szöveg helye |
| különbözik. |
| |
| ---> Ez a sor lehetõvé teszi Önnek, hogy gyakorolja |
| ---> Ez a sor lehetõvé teszi Önnek, hogy gyakorolja a sor végére beillesztést. |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 6.3. lecke: AZ ÁTÍRÁS MÁSIK VÁLTOZATA |
| |
| |
| ** Nagy R beírásával írhat felül több mint egy karaktert. ** |
| |
| 1. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra! |
| |
| 2. Helyezze a kurzort az elsõ szó elejére amely eltér a második |
| ---> kezdetû sor tartalmától (a 'az utolsóval' résztõl). |
| |
| 3. Nyomjon R karaktert és írja ét a szöveg maradékát az elsõ sorban |
| úgy, hogy a két sor egyezõ legyen. |
| |
| ---> Az elsõ sort tegye azonossá az utolsóval: használja a gombokat. |
| ---> Az elsõ sort tegye azonossá a másodikkal: írjon R-t és az új szöveget. |
| |
| 4. Jegyezzük meg, ha <ESC>-et nyomok, akkor a változatlanuk hagyott |
| szövegek változatlanok maradnak. |
| |
| |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 6.4. lecke: BEÁLLÍTÁSOK |
| |
| ** Állítsuk be, hogy a keresés és a helyettesítés ne függjön kis/NAGYbetûktõl ** |
| |
| 1. Keressük meg az 'ignore'-t az beírva: |
| /ignore |
| Ezt ismételjük többször az n billentyûvel |
| |
| 2. Állítsuk be az 'ic' (Ignore case) lehetõséget így: |
| :set ic |
| |
| 3. Most keressünk ismét az 'ignore'-ra n-nel |
| Ismételjük meg többször a keresést: n |
| |
| 4. Állítsuk be a 'hlsearch' és 'incsearch' lehetõségeket: |
| :set hls is |
| |
| 5. Most ismét írjuk be a keresõparancsot, és lássuk mi történik: |
| /ignore |
| |
| 6. A kiemelést szüntessük meg alábbi utasítások egyikével: |
| :set nohls vagy :nohlsearch |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 6. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA |
| |
| |
| 1. o beírásával új sort nyitunk meg a sor ALATT és a kurzor az új |
| sorban lesz beszúrás-módban. |
| Nagy O a sor FELETT nyit új sort, és oda kerül a kurzor. |
| |
| 2. a beírásával az aktuális karaktertõl UTÁN (jobbra) szúrhatunk be szöveget. |
| Nagy A automatikusan a sor legvégéhez adja hozzá a szöveget. |
| |
| 3. A nagy R beütésével átíró (replace) módba kerülünk <ESC> lenyomásáig. |
| |
| 4. ":set xxx" beírásával az "xxx" opció állítható be. |
| |
| |
| |
| |
| |
| |
| |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 7. lecke: AZ ON-LINE SÚGÓ PARANCSAI |
| |
| |
| ** Az online súgórendszer használata ** |
| |
| A Vim részletes súgóval rendelkezik. Induláshoz a következõk egyikét |
| tegye: |
| - nyomja meg a <HELP> gombot (ha van ilyen) |
| - nyomja meg az <F1> gombot (ha van ilyen) |
| - írja be: :help <ENTER> |
| |
| :q <ENTER> beírásával zárhatja be a súgóablakot. |
| |
| Majdnem minden témakörrõl találhat súgót, argumentum megadásával |
| ":help" utasítás . Próbálja az alábbiakat ki (<ENTER>-t ne felejtsük): |
| |
| :help w |
| :help c_<T |
| :help insert-index |
| :help user-manual |
| |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| 8. lecke: INDÍTÓSZKRIPT ÍRÁSA |
| |
| ** A Vim lehetõségeinek beállítása ** |
| |
| A Vim rengeteg lehetõséggel rendelkezik a Vi-hoz képest, de a legtöbb |
| alapból elérhetetlen. Ahhoz, hogy alapból több lehetõségünk legyen készítenünk |
| kell egy "vimrc" fájlt. |
| |
| 1. Kezdjük el szerkeszteni a "vimrc" fájlt, ennek módja: |
| :edit ~/.vimrc Unixon, Linuxon |
| :edit $VIM/_vimrc MS-Windowson |
| |
| 2. Most szúrjuk be a példa "vimrc" fájl szövegét: |
| |
| :read $VIMRUNTIME/vimrc_example.vim |
| |
| 3. Írjuk ki a fájlt: |
| |
| :write |
| |
| Legközelebb a Vim szintaxiskiemeléssel indul. |
| Hozzáadhatja kedvenc beállításait ehhez a "vimrc" fájlhoz. |
| |
| ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ |
| |
| Itt végzõdik a Vim oktató, melynek a szándéka egy rövid áttekintés a |
| Vimrõl, amely elég ahhoz, hogy elég könnyedén kezeljük a szerkesztõt. |
| Távol van a teljességtõl, mivel a Vimnek számtalan további utasítása |
| van. Ezután a felhasználói kézikönyvet érdemes elolvasni az angolul |
| tudóknak: ":help user-manual". (egyelõre nem tud magyarul) |
| |
| További magyar olvasnivalók érhetõek el az alábbi oldalról. |
| http://wiki.hup.hu/index.php/Vim |
| |
| Angol olvasmányok: |
| For further reading and studying, this book is recommended: |
| Vim - Vi Improved - by Steve Oualline |
| Publisher: New Riders |
| The first book completely dedicated to Vim. Especially useful for beginners. |
| There are many examples and pictures. |
| See http://iccf-holland.org/click5.html |
| |
| This book is older and more about Vi than Vim, but also recommended: |
| Learning the Vi Editor - by Linda Lamb |
| Publisher: O'Reilly & Associates Inc. |
| It is a good book to get to know almost anything you want to do with Vi. |
| The sixth edition also includes information on Vim. |
| |
| Ezt az oktatót Michael C. Pierce és Robert K. Ware írta, a Colorado |
| School of Mines dolgozói Charles Smith (Colorado State University) |
| támogatásával. |
| |
| E-mail: bware@mines.colorado.edu. |
| |
| A Vimhez idomította Bram Moolenaar. |
| |
| Magyarította: Horváth Árpád <horvath.arpad@roik.bmf.hu>, 2006-2008 |
| |